A foszforiláció a szerin, treonin és tirozin oldalláncokon (gyakran "maradékoknak" nevezik) foszfoészter kötések, hisztidin, lizin és arginin foszforamidát (foszfor-amidát) révén történhet. vagy diamidofoszfát) olyan foszfát, amelynek két OH-csoportja NR2 csoporttal van helyettesítve, így a O=P(OH)(NH) általános képletű vegyületet kapunk. 2)2 Mindhárom OH-csoport helyettesítése a foszforsav-triamidokat eredményezi (O=P(NR2))3), amelyeket általában foszforamidoknak neveznek. https://en.wikipedia.org › wiki › Foszforamidát
Foszforamidát – Wikipédia
kötések, valamint aszparaginsav és glutaminsav vegyes anhidrid kötéseken keresztül.
Mely aminosavakat lehet foszforilálni és miért?
A foszforiláció leggyakrabban a fehérjék specifikus szerin- és treonin-amino- savmaradékain található meg, de előfordul a tirozin és más aminosavak (hisztidin, aszparaginsav, glutaminsav) is.) is.
Melyik 3 aminosav van foszforilálva?
A leggyakrabban foszforilált aminosavak a szerin, treonin, tirozin az eukariótákban, valamint a hisztidin a prokariótákban és a növényekben (bár ma már ismert, hogy embereknél gyakori). Ezek a foszforilációk fontos és jól jellemzett szerepet játszanak a jelátviteli útvonalakban és az anyagcserében.
Valószínűleg mely maradékok foszforilálódnak az eukariótákban?
Úgy tűnik, hogy a foszforiláció még fontosabb és elterjedtebb az eukarióta sejtekben, de míg a hisztidin foszforilációja legalább néhány eukarióta esetében előfordul, a legtöbb eukarióta fehérje foszforilációja szerin, residu tirozin és treozin(Manning et al., 2002a).
A következő maradékok közül melyik foszforilálódhat egy fehérjében?
A fehérjék foszforilezhetők szerin-, treonin- vagy tirozin-maradékokon. A legtöbb foszforiláció a szerinen és a treoninon történik (lásd a 25. fejezetet), míg a tirozinon kevesebb, mint 1%.
