Feltételezik, hogy a tengervízben a fotoszintetikus cianobaktériumok oxigéntermelése következtében sávos vasképződmények keletkeztek. Az oxigén a Föld óceánjaiban oldott vassal kombinálva oldhatatlan vas-oxidokat képez, amelyek kicsapódnak, vékony réteget képezve az óceán fenekén.
Hol fordulnak elő sávos vasképződmények Ausztráliában?
A Hamersley tartomány sávos vasképződményei a nyugat-ausztráliai Pilbara régióban a világ legvastagabb és legkiterjedtebb ilyen típusú kőzetei.
Mikor jelentek meg a sávos vasalakulatok?
A proterozoikumú kőzetekben sávos vasképződmények fordulnak elő, életkoruk 1,8-tól 2,5 milliárd évesig. Vasban gazdag anyag (általában magnetit) és szilícium-dioxid (chert) váltakozó rétegeiből állnak.
Miből készülnek a szalagos vasalakok?
A sávos vasképződmények üledékes kőzetképződmények váltakozó szilícium-dioxidban gazdag rétegekkel és vasban gazdag rétegekkel, amelyek jellemzően vas-oxidokból (hematit és magnetit), vasban gazdag karbonátokból állnak(sziderit és ankerit) és/vagy vasban gazdag szilikátok (pl. minnesotaite és greenalit).
Mire utalnak a sávos vasképződmények?
Az 1960-as években Preston Cloud, a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem geológiaprofesszora érdeklődni kezdett egy sávos vasképződmény (vagy BIF) néven ismert kőzetfajták iránt. Fontos vasforrást biztosítanak az autógyártáshoz, és bizonyítékot szolgáltatnak az oxigéngáz hiányára a korai Földön
