A két különböző helyzet kifejezésére az angol két különböző előszót használ: in vagy into. Ugyanennek a gondolatnak a kifejezésére a német egy elöljárószót használ - in -, amelyet vagy az akuzatívusz (mozgás) vagy a datuvus (hely) követ.
Melyik elöljárószó szabályozza akár az akuzatívusz, akár a datuvus esetét?
A kétirányú elöljárószók főneveket követelnek meg a tárgyszóban vagy a datívusban. 10 kétirányú elöljárószó létezik: an, auf, hinter, in, neben, entlang, über, unter, vor, zwischen.
Milyen elöljárószó szabályozza mindig az akuzatívus esetet?
Az akuzatív elöljárószót mindig az egy tárgy (főnév vagy névmás) követi a tárgyszóban.
Mindig minden elöljárószó szabályozza a datívusokat?
Egyszerűen fogalmazva: a datív prepozíciókat a datívus esetszáma szabályozza. Vagyis őket egy főnév követi, vagy vegyük tárgyat datívus esetben. Az angolban az elöljárószók a tárgyesetet veszik fel (az elöljárószó objektuma), és az összes prepozíció ugyanazt az esetet veszi fel.
Akuzatívusz vagy datuvus?
A legegyszerűbb megfogalmazásban az accusative az a közvetlen objektum, amely az ige cselekvésének közvetlen hatását kapja, míg a dativus olyan objektum, amely az ige hatásának van kitéve. közvetett vagy véletlen módon.