Genetikai kísérletek kimutatták, hogy egy aminosavat valójában három bázisból álló csoport vagy kodon kódol.
Hány bázis van egy kodonban?
Megmutatták, hogy egy rövid mRNS-szekvencia – akár egyetlen kodon is ( három bázis) – még akkor is tud kötődni egy riboszómához, ha ez a rövid szekvencia nem képes irányítani a fehérjeszintézist.. A riboszómához kötött kodon ezután bázispárosodhat egy adott tRNS-sel, amely a kodon által meghatározott aminosavat hordozta (2. ábra).
Milyen bázisok alkotják a kodont?
A kodonok a négy nitrogéntartalmú bázis, adenin (A), guanin (G), citozin (C) vagy uracil (U) hármas kombinációjából állnak. A 64 lehetséges kodonszekvencia közül 61 határozza meg a fehérjéket alkotó 20 aminosavat, három pedig stop jel.
Miért van egy kodonnak 3 bázisa?
Az aminosavat kódoló nukleotidhármast kodonnak nevezzük. Minden három nukleotidból álló csoport egy aminosavat kódol Mivel 64 kombináció létezik 4 nukleotidból egyszerre hárman, és csak 20 aminosavból áll, a kód degenerált (aminosavonként több mint egy kodon, a legtöbb esetben).
Mi az a 4 kodon?
Ez a szekvencia három nukleotidból álló egységek sorozatára oszlik, amelyeket kodonoknak nevezünk (1. ábra). A kodonok hárombetűs jellege azt jelenti, hogy az mRNS-ben található négy nukleotid - A, U, G és C - összesen 64 különböző kombinációt képes létrehozni.
