A „szervezetlen munkavállaló” kifejezést a 2008. évi nem szervezett munkavállalók társadalombiztosítási törvénye a következőképpen határozza meg: „ otthoni dolgozó, önálló vállalkozó vagy bérmunkás Magyarországon. a nem szervezett szektor, és a szervezett szektorban dolgozó olyan munkavállalót foglal magában, akire nem vonatkozik a törvény II. részében említett törvények egyike sem. "
Ki tartozik a szervezetlen szektor alá?
A Munkaügyi és Foglalkoztatási Minisztérium a munkások jólétének biztosítása érdekében a szervezetlen szektorban, amelybe többek között szövők, kézi szövésű munkások, halászok és halásznők, tépősök, bőrmunkások, ültetvénymunkások, beedi munkások, hatályba léptette a Szervezetlen Dolgozók Társadalombiztosítási Törvényét, 2008.
Kik dolgoznak a szervezetlen szektorban?
(i) A vidéki területeken a szervezetlen szektort leginkább a föld nélküli mezőgazdasági munkások, kis- és marginális gazdálkodók, gazdálkodók és kézművesek (például takácsok, kovácsok, asztalosok és ötvösök).
Mit ért a szervezetlen munkaerő?
8.1 A „szervezetlen munkaerő” kifejezés azok a munkavállalók, akik bizonyos megszorítások miatt nem tudták megszervezni magukat közös érdekeik érvényesítésére, mint például az alkalmi jelleg foglalkoztatás, tudatlanság és írástudatlanság, kicsi és szétszórt méretű létesítmények stb.
Melyek a példák a szervezetlen szektorra?
Azt az ágazatot, amely nincs bejegyezve és nincs rögzített foglalkoztatási feltétele, nem szervezett szektornak nevezzük. ültetvénymunkások, kézi szövésű munkások, halászok, takácsok, tépőzárasok, beedi munkások stb.
