A bányászat és kőfejtés nagyon káros lehet a környezetre Közvetlen hatást gyakorolnak a vidékre azáltal, hogy gödröket és hulladékkupacokat hagynak hátra. Az extrakciós folyamatok a levegőt és a vizet is kén-dioxiddal és más szennyező anyagokkal szennyezhetik, ami veszélybe sodorhatja a vadon élő állatokat és a helyi lakosságot.
A kőfejtés káros a környezetre?
A kőbányák több szempontból is rosszak a környezet számára. Hirtelen megszakítják a nyílt terek folytonosságát, tönkreteszik a növény- és állatvilág élőhelyeit, talajeróziót, levegő- és porszennyezést, barlangok károsodását, talajvesztést és a vízminőség romlását okozzák.
Milyen hatással van a kőfejtés?
A kőbányászat legnyilvánvalóbb mérnöki hatása a geomorfológia és a földhasználat átalakítása, a kapcsolódó vizuális színtér változásával. Ezt a jelentős hatást az élőhely elvesztése, a zaj, a por, a vibráció, a vegyi anyagok kiömlése, az erózió, az üledékképződés és a bányászott terület elhagyása kísérheti.
Hogyan hat a kőfejtés a környezetre?
A tanulmány során feltárt főbb környezeti és társadalmi-gazdasági problémák a bányászattal kapcsolatban a következők: tájmódosítás, a helyi biodiverzitást befolyásoló dombvágás, terméketlen puszták keletkezése, porszennyezés, zaj környezetszennyezés, illegális kőkitermelés, balesetek és egyes területeken …
A bányászat okozhat árvizet?
E modellek eredményei azt mutatják, hogy a bányászati tevékenységek csökkentik az árvízveszélyt olyan vízgyűjtő medencék létrehozásával, amelyek visszatartják és késleltetik az árvizet szélsőséges esőzések idején. A közhiedelemmel ellentétben a szimulált térképek azt mutatják, hogy a kőfejtés nem növeli az árvízveszélyt, sőt enyhíti annak hatásait.
