Ez idő alatt a plebejusoknak nem volt politikai joguk, és nem tudták befolyásolni a római jogot. … Míg a plebejusok mindegyike egy-egy kúriához tartozott, valójában csak a patríciusok szavazhattak a Kúriai Gyűlésben. A Plebeus Tanács eredetileg a Plebes Tribunes hivatala köré szerveződött, ie 494-ben.
Milyen jogaik voltak a plebejusoknak?
Végül i.e. 287-ben a plebejusok jogot nyertek minden római polgár számára, hogy törvényeket hozzanak Most már az összes római polgár gyűlései, például a Polgárok Szövetsége jóváhagyhatták vagy elutasítja a törvényeket. Ezek a plebejus gyűlések kijelölték a konzulokat, a tribunusokat és a szenátus tagját is.
Mikor szerezték meg a plebejusok a szavazati jogot?
A plebejusok ugyan megszereztek néhány fontos jogot, de még mindig kevesebb hatalmuk volt, mint a patríciusoknak. A következő 200 évben a plebejusok tiltakozások sorozatát rendezték, hogy fokozatosan megnyerjék a politikai egyenlőséget. Végül Kr.e. - ban -ben a plebejusok megszerezték a jogot, hogy minden római polgár számára törvényeket hozzanak.
Volt szavazati joguk a római polgároknak?
Az állampolgárság az ókori Rómában (latinul: civitas) kiváltságos politikai és jogi státusz volt, amelyet a törvények, a tulajdon és a kormányzás tekintetében szabad egyének biztosítottak. […] Az ilyen polgárok nem szavazhattak vagy nem választhatók meg a római választásokon. A szabadok egykori rabszolgák voltak, akik elnyerték szabadságukat.
A plebejusokat polgárnak tekintették?
A plebejus kifejezés minden szabad római polgárra vonatkozott, aki nem tagja a patrícius-, szenátori- vagy lovasosztálynak. A plebejusok Róma átlagos dolgozó polgárai voltak – földművesek, pékek, építők vagy kézművesek –, akik keményen dolgoztak, hogy eltartsák családjukat és befizessék az adókat.
