Csak a törvények és a szenátus vagy a népgyűlés rendeletei korlátozták hatalmukat; csak egy konzul vagy egy tribunus vétója lehet felülírni a döntéseiket.
Vétójoggal rendelkeztek a konzulok?
Minden évben két konzult választottak együtt, akik egy évre szólnak. Minden konzul vétójogot kapott kollégája felett, és a tisztviselők minden hónapban felváltva jártak. A konzulok általában patríciusok voltak, bár ie 367 után plebs (köznép; plebejus) indulhatott konzulnak.
A konzulok megvétózhatják egymást?
A konzulok hatalommal való visszaélését megakadályozták azzal, hogy minden konzul megkapta a jogot, hogy megvétózza kollégáját. Ezért, kivéve azokat a tartományokat mint főparancsnokokat, ahol minden konzul hatalma volt a legfőbb, a konzulok csak egymás eltökélt akarata ellen nem léphettek fel.
Több hatalmuk volt a konzuloknak, mint a szenátusnak?
Miután a monarchia megszűnt, a Szenátus nagyobb hatalmat kapott, és a két konzul mellett ur alta Rómát. A felszínen úgy tűnt, hogy a konzulok nagyobb hatalommal bírnak, mint a szenátorok, de csak egy évig voltak hivatalban, míg a szenátorok élethosszig tartó szolgálatot teljesítettek. … A római diktátor hatalma abszolút volt. Rendelettel uralkodhatott.
Milyen hatalma volt a Szenátusnak a konzulok felett?
A római monarchia i.e. 509-ben történt felszámolásával a Szenátus a konzulok (a két legfelsőbb bíró) tanácsadó testületévé vált, amely csak kedvükre ülésezett, és a kinevezésüknek köszönhető; így másodlagos hatalom maradt a bíróknál.
