A legtöbb tüskésbőrűen öttányéros radiális szimmetria , öt egyenlő szegmens sugárzik egy központi testből. A tüskésbőrűek törzsük egyedülálló módon vízi érrendszerrel, vízzel teli csatornák hálózatával rendelkeznek, amelyek az izmos nyúlványokkal, az úgynevezett podiákkal (csőlábak csőlábak) együtt a karok mentén hornyokba rendeződnek. Hidraulikus nyomással működnek. Arra használják, hogy a táplálékot középen a szájba továbbítsák, és felületekhez tapadhatnak… A csőlábak lehetővé teszik, hogy ezek a különböző típusú állatok az óceán fenekéhez tapadjanak és lassan mozogjanak. https://en.wikipedia.org › wiki › Tube_feet
Csőtalp – Wikipédia
) lehetővé teszi, hogy ezek az élőlények a tengerfenéken mozogjanak.
Miért van a tüskésbőrűeknek radiális szimmetriája?
A szervezet mozgékony és kétoldali szimmetriájú volt. A kétoldalú szimmetria azt jelenti, hogy a szervezetet egészen a közepéig le lehet vágni, és két egyenlő részre lehet osztani. A tüskésbőrű ősök később sugárszimmetriát fejlesztettek ki, mivel úgy gondolták, hogy ez előnyösebb a faj számára.
A tüskésbőrűek sugárirányú szimmetriájúak?
A tüskésbőrűek másodlagos radiális szimmetriát mutatnak testük egyes részein életük egy szakaszában, alkalmazkodva ülő létükhöz. A Bilateria más tagjaiból fejlődtek ki, és kétoldali szimmetrikus lárváik vannak.
A tüskésbőrűek felnőttkorban sugárszimmetrikusak?
A lárvák definíció szerint nagyon különböznek a kifejlett állatoktól, de a tüskésbőrűek az egyetlen ismert példák a kétoldali szimmetrikus lárvákra, amelyek sugárszimmetrikus imágókat eredményeznek. Nem minden tüskésbőrűnek van lárvája, de a többségüknek igen.
A tüskésbőrűek teste aszimmetrikus?
A tüskésbőrűek evolúciójában az aszimmetria azóta is jelen lehet, hogy őseik megszerezték a kétoldali szerveződés első morfológiai és morfogenetikai jegyeit (7. ábra). Valójában a kétoldalú szimmetriától való eltérések már az első kialakulása óta megtörténhettek.
