Az elemi algebrában a másodfokú képlet egy másodfokú egyenlet megoldását adó képlet A másodfokú egyenlet megoldásának más módjai is vannak a másodfokú egyenlet használata helyett képlet, mint például a faktorálás (közvetlen faktoring, csoportosítás, váltakozó áramú módszer), a négyzet kiegészítése, grafikonok és egyebek.
A másodfokú egyenlet egy képlet?
A másodfokú képlet segít bármilyen másodfokú egyenlet megoldásában. Először az egyenletet a ax²+bx+c=0 alakba hozzuk, ahol a, b és c együtthatók. Ezután beillesztjük ezeket az együtthatókat a képletbe: (-b±√(b²-4ac))/(2a).
Mi az a másodfokú képlet, és mire használják?
2A másodfokú egyenlet másodfokú egyenlet; legmagasabb tagját a második hatványra emeljük. A másodfokú egyenletek parabola alakúak.
Melyek a példák a nem másodfokú egyenletre?
Példák NEM másodfokú egyenletekre
- bx − 6=0 NEM másodfokú egyenlet, mert nincs x2 kifejezés.
- x3 − x2 − 5=0 NEM másodfokú egyenlet, mert létezik egy x3kifejezés (nem megengedett a másodfokú egyenletekben).
Ki készítette a másodfokú képletet?
Al-Khwarizmi munkája
I.e. 825-ben, körülbelül 2500 évvel a babiloni táblák létrehozása után, egy általános módszert, amely hasonló a mai másodfokú képlethez, a Arab matematikus Muhammad bin Musa al-Khwarizmi a Hisab al-jabr w'al-muqabala című könyvben.
