A rizsföldeken lévő metánt mikroszkópikus élőlények állítják elő, amelyek CO2-t lélegeznek be, ahogy az ember is belélegzi az oxigént. Ha több CO2 van a légkörben, a rizsnövények gyorsabban növekednek, a többletnövények pedig extra energiával látják el a talaj mikroorganizmusait, felpörgeti anyagcseréjüket.
Miért bocsátanak ki metánt a rizsföldek?
„A rizs többnyire elárasztott, rizsföldeknek nevezett területeken nő. A víz megakadályozza az oxigén behatolását a talajba, ideális feltételeket teremt a metánt kibocsátó baktériumok számára. Minél tovább tart az áradás, annál több baktérium halmozódik fel” – magyarázza a World Resources Institute honlapján.
Miért károsak a rizsföldek a környezetre?
A bomló növényi anyagokból táplálkozó mikrobák ezeken a területeken üvegházhatású metánt termelnek. És mivel a rizst olyan bőségesen termesztik, a keletkező mennyiséget nem szabad elhinni – a globális éves kibocsátás körülbelül 12%-a.
A rizsföldek jelentős mennyiségű metánt bocsátanak ki?
A rizsföldek az emberi eredetű metánkibocsátás körülbelül 20%-áért felelősek – egy erős üvegházhatású gáz. A gazdálkodók általában a tenyészidőszak során elárasztják a rizsföldeket, ami azt jelenti, hogy a metánt a víz alatti mikrobák termelik, mivel elősegítik az elárasztott szerves anyagok lebontását.
Mi okozza a metán felszabadulását?
Metán (CH4): Metán bocsát ki szén, földgáz és olaj termelése és szállítása során. A metánkibocsátás az állattenyésztésből és más mezőgazdasági gyakorlatból, a földhasználatból és a települési szilárdhulladék-lerakókban a szerves hulladékok bomlásából is adódik.
