Ők, ezután megállapodtak a részvényesektől, hogy kártérítést fizessenek nekik a 15 százalékos megállapodás alóli felmentésükért. A részvénytermesztési megállapodás bosszantó volt a parasztok számára, és lehet, hogy szívesen aláírta. Akik ellenálltak az elfogl alt ügyvédeknek; a gazda gengsztereket fogadott fel.
Miért engedték el a részvényeseket ebből a megállapodásból?
Ans. A parasztok a teljes indigótermést bérleti díjként fizették a brit földesuraknak. Hamarosan a földesurak megtudták, hogy Németország kifejlesztette a szintetikus indigót. Most azt akarták, hogy a részvényesek fizessenek kártérítést, mivel felmentették őket a tizenöt százalékos megállapodás alól.
Mi volt a megosztási megállapodás?
Az 1870-es évek elejére a gyapottermesztésként ismert rendszer ur alta a mezőgazdaságot a gyapottermesztéssel foglalkozó délen. Ebben a rendszerben fekete családok kis telkeket vagy részesedéseket bérelnének, hogy maguk dolgozhassanak; cserébe a termés egy részét az év végén a földtulajdonosnak adnák.
Miért egyeztek bele a rabszolgák az osztozkodásba?
A felszabadultok, akik autonómiát és függetlenséget akartak, nem voltak hajlandók aláírni azokat a szerződéseket, amelyek bandamunkát igényeltek, és kompromisszumként a részarányosítás jelent meg. A földtulajdonosok az ültetvényeket 20-50 hektáros parcellákra osztották, amelyek alkalmasak egyetlen család gazdálkodására.
Ki vett részt az osztozkodásban?
Az újjáépítés során egykori rabszolgák – és sok fehér kisparaszt – a gazdasági kizsákmányolás új rendszerének csapdájába estek, amelyet részvénytermesztésnek neveznek. Saját tőke és föld híján az egykori rabszolgák kénytelenek voltak nagybirtokosoknak dolgozni.
