Az újratáplálási szindróma úgy definiálható, mint a folyadékok és elektrolitok potenciálisan végzetes eltolódása , amely az alultáplált betegeknél fordulhat elő mesterséges táplálásban (akár enterálisan, akár parenterálisan5). Ezek az eltolódások hormonális és anyagcsere-változásokból erednek, és súlyos klinikai szövődményeket okozhatnak.
Milyen jelei vannak az újratáplálási szindrómának?
Újratáplálási szindróma tünetei
- Fáradtság.
- Gyengeség.
- Zavart.
- Légzési nehézség.
- Magas vérnyomás.
- Rohamok.
- Szabálytalan szívverés.
- Ödéma.
Meddig tart a visszatáplálási szindróma?
Zavarzavart fedeztek fel
Az elektrolitzavarok (elsősorban a foszfor-, magnézium- vagy káliumszint csökkenése) azonnal fellépnek az újraetetés gyors megkezdésekor – általában 12 vagy 72 órán belül –, és a ig folytatódhatnak. következő 2-7 nap.
Mi történik az etetési szindróma során?
Az újratáplálási szindróma anyagcsere-rendellenességekkel jár, amikor egy alultáplált személy elkezd táplálkozni, éhezés vagy korlátozott bevitel után. Az éhező szervezetben a zsír és az izom lebomlik, ami bizonyos elektrolitok, például kálium, magnézium és foszfát elvesztéséhez vezet.
Mindig végzetes az újratáplálási szindróma?
Az újratáplálási szindróma akkor jelentkezik, ha egy alultáplált időszak után túl gyorsan táplálkoznak be. Az elektrolitszint eltolódása súlyos szövődményeket, például görcsrohamokat, szívelégtelenséget és kómát okozhat. Egyes esetekben az újraetetési szindróma végzetes is lehet.
