A csecsemőbotulizmust a nyers mézzel társították. Kerülje a nyers mézet – még az apró ízű – 1 éven aluli csecsemőknek is. Az otthoni konzervek is szennyeződhetnek C. botulinum spórákkal.
Mi történik, ha egy baba mézet kap?
A csecsemőbotulizmust okozó Clostridium baktériumok általában a talajban és a porban szaporodnak. Egyes élelmiszereket is megfertőzhetnek – különösen a mézet. A csecsemőkori botulizmus izomgyengeséget okozhat, olyan tünetekkel, mint a rossz szopás, gyenge sírás, székrekedés és csökkent izomtónus (lebukottság).
Főzhet a baba mézet?
A méz botulizmust, azaz az ételmérgezés egyik fajtáját okozhatja egy évesnél fiatalabb csecsemőknél. A csecsemőknek semmilyen formában nem szabad mézet kapniuk, még pékáruba főzve sem.
Miért nem lehet mézes botulizmus a babáknál?
Mi okozza a csecsemőbotulizmust? A csecsemőkori botulizmust a talajban és porban élő Clostridium botulinum baktériumok toxinja (méreg) okozza. A baktériumok olyan felületekre kerülhetnek, mint a szőnyegek és a padlók, és szennyezhetik a mézet is. Ezért egy évesnél fiatalabb babáknak soha nem szabad mézet adni
Ehet mézet a 11 hónapos gyerekem?
Az általános figyelmeztetés az, hogy ne etessenek mézet 12 hónaposnál fiatalabb csecsemőket Egy 12 hónaposnál fiatalabb gyermeknél fennáll a botulizmus veszélye a mézevés miatt és kerülni kell. 1 A Clostridium botulinum baktérium spórái a mézben találhatók.
