szőlőlövés, ágyútöltet, amely kis gömbölyű, általában ólomból vagy vasból álló golyókból áll, és elsősorban gyalogsági fegyverként használják.
Használták a grapeshotot a polgárháborúban?
És a polgárháborúban a grapeshot-ot ritkán használták a tábori tüzérségi ütegek bármelyik hadseregben, de néhány nagy helyőrség és hajóra szerelt ágyúk még mindig használták ezt a lövedéket. Nehéz elképzelni, hogy a töltőcsapatok hogyan tudnának elviselni egy ellenséges üteget, tudván, hogy a vas jégeső bármelyik pillanatban lecsaphat.
Mikor használták először a grapeshotot?
A kötözéskor a köteg úgy nézett ki, mint egy szőlőfürt, innen ered a „grapeshot” elnevezés. Fekete lőpor „töltettel” torkolattöltő ágyúba töltötték, amely meggyújtásakor a lövést kivetítette az ágyúból. Az első feljegyzett felhasználás az 1600-as évek vége és az 1700-as évek eleje között volt Európában.
Hogyan működött a grapeshot?
Összeszereléskor a lövés egy szőlőfürtre emlékeztetett, innen ered a név is. A Grapeshotot szárazföldön és tengeren egyaránt használták. Lövéskor a vászon borítás szétesik, és a benne lévő golyók szétszóródnak a torkolatból, és egy óriási sörétes puskához hasonló ballisztikus hatást keltenek.
Ki találta fel a grapesshot-t?
egy brit tiszt találta fel a napóleoni háborúk alatt. Ez egy összeolvasztott robbanóhéj, tele sok kis golyóval vagy vas-/ólomdarabbal. Amikor a héj felrobban, a kis darabok többé-kevésbé gömb alakúak, általában végzetes erővel szétszóródnak.
