Ez a hólyag vagy tasak a citoplazmán keresztül lebeg a Golgi-készülékhez és felszívódik. Miután a Golgi elvégzi a munkáját a zsák belsejében lévő molekulákon, egy szekréciós vezikula jön létre, amely a citoplazmába kerül. Innen a vezikula a sejtmembránra költözik, és a molekulák kiszabadulnak a sejtből.
Hogyan mozognak a hólyagok a sejt körül?
A sejt élete során a motoros fehérjék különféle molekulákat és vezikulumokat tartalmazó rakományt szállítanak a sejt körül. Ezek a fehérjeszálak mentén mozognak, sínpályaként használva őket, inkább úgy, mint egy vasúti mozdony a síneken.
A vezikulák áthaladnak a citoplazmán?
A transzport vezikulák citoplazmatikus felülete fehérjékkel van bevonva, és úgy tűnik, hogy ezeknek a fehérjerétegeknek az összeállítása az, amely a membrán konformációjának eltorzításával ösztönzi a vezikulum bimbózását. Háromféle bevont hólyagot jellemeztek, amelyek úgy tűnik, hogy különböző típusú vezikuláris transzportban működnek.
Mi okozza a hólyagok mozgását?
A mikrotubulusok nyomvonalként működnek a membránhoz kötött vezikulák és organellumok intracelluláris transzportjában. Ezt a folyamatot motoros fehérjék, például dynein mozgatják.
A vezikulák áthaladnak a membránon?
A vezikulák rakományt szállítanak
A legtöbb molekula, beleértve a fehérjéket is, túl nagy ahhoz, hogy közvetlenül áthaladjon a membránokon Ehelyett a nagy molekulákat kis, membránnal burkolt tartályokba töltik, ún. hólyagok. A hólyagok folyamatosan képződnek – különösen a plazmamembránnál, az ER-nél és a Golginál.
