Az ökológiai gazdálkodás alapvető összetevői a zöldtrágya, a mezőgazdasági trágya, a vermikomposzt, a vetésforgó, a biopeszticidek és a bioműtrágyák. … Csiga nem lehet az ökológiai gazdálkodás része.
Az alábbiak közül melyik nem megfelelő az ökológiai gazdálkodáshoz?
Az ökológiai gazdálkodás olyan mezőgazdasági folyamat, amely biológiai műtrágyákat és állati vagy növényi hulladékból, például komposzttrágyából, zöldtrágyából és csontlisztből származó kártevőirtást alkalmaz. Ezért az 1., 2. és 4. állítás helyes. Az ökológiai gazdálkodás a vetésforgóra és a komposztálásra helyezi a hangsúlyt. Ezért a 3. állítás helytelen.
Mit használnak az ökológiai gazdálkodásban?
Pontosabban, az ökológiai gazdálkodás magában foglalja: takarónövények, zöldtrágya, állati trágya és vetésforgó használata a talaj trágyázására, a biológiai aktivitás maximalizálására és a talaj egészségének hosszú távú megőrzésére. Biológiai védekezés, vetésforgó és egyéb technikák alkalmazása a gyomok, rovarok és betegségek kezelésére.
Miért nem használnak csigát az ökológiai gazdálkodásban?
A csiga káros az ökológiai gazdálkodásban mert megeszi a talajszinten termesztett régi rothadó növényeket, leveles zöldségeket és gyümölcsöket. Tehát a csigát soha nem lehet biogazdálkodásban használni.
Használnak gilisztát a biogazdálkodásban?
A földigiliszták mindig is a gazdák barátainak számítottak. … A giliszta talajbiotechnológus és szilárdhulladék-kezelő. A gilisztákról köztudott, hogy nagy mennyiségű szerves almot vagy hulladékot fogyasztanak el, és trágyává alakítják át, amelyet értékes komposztként használnak fel, „vermikomposztként”.
