Rákfélék például magas magnéziumtartalmú kalcithéjat választanak ki (8-12 százalék magnézium), de pozitívabb reakciót mutattak a megnövekedett szén-dioxid-tartalomra, mint az összes többi vizsgált organizmus, beleértve azokat is, amelyek alacsony magnéziumtartalmú kalcitot választanak ki, mint az osztriga, a tengeri herkentyűk és a kagyló.
Mely élőlényekben van kalcit?
Sok tengeri élőlény héja és csontváza kalcitból vagy aragonitból – a kalcium-karbonát két ásványi formájából – készül. A tudósokat különösen érdekli az aragonit, amelyet sok trópusi korall, hidegvízi korallok, pteropodák és néhány puhatestű termel. Oldhatóbb, mint a kalcit.
Melyik állat választja ki a kalcium-karbonátot?
A tengeri biogén meszesedés az a folyamat, amelynek során a tengeri élőlények, például osztriga és kagyló kalcium-karbonátot képeznek. A tengervíz tele van oldott vegyületekkel, ionokkal és tápanyagokkal, amelyeket az élőlények energiatermelésre, illetve meszesedés esetén héjak és külső struktúrák építésére használhatnak fel.
A kalcium-karbonátot kagylóból készítik?
A kagylók olyan lények, amelyek kalcium-karbonát-héjat és csontvázakat termelnek, például kagylókat, osztrigákat és korallokat. Védőhéjszerkezetüket a biomineralizáció néven ismert eljárással hozzák létre – kemény ásványi anyagokat, például kalcium-karbonátot állítanak elő a kalcium és a karbonát vízből történő kiszűrésével.
Mi az a meszesedő szervezet?
A szervezetek egyesítik a kalciumot és a karbonátot, hogy kemény héjakat és vázakat képezzenek az ásványi kalcium-karbonátból, kalcium-karbonátból 3. Ezért azok a növények és állatok, amelyek kalcium-karbonátot használnak szerkezetük és védelem céljából meszesedő szervezeteknek nevezzük, meszesedő szervezeteknek 3.
