Hipparkhosz Hipparkhosz Ismeretes, hogy dolgozó csillagász volt ie 162 és 127 között. Hipparkhoszt a legnagyobb ókori csillagászati megfigyelőnek és egyesek szerint az ókor legnagyobb csillagászának tartják. Ő volt az első, akinek a Nap és a Hold mozgásának mennyiségi és pontos modelljei fennmaradtak. https://en.wikipedia.org › wiki › Hipparkhosz
Hipparkhosz – Wikipédia
, (szül. Nicaea, Bithynia – i.e. 127 után, Rodosz?), görög csillagász és matematikus, aki felfedezte a napéjegyenlőség precesszióját, 6 és fél perc pontossággal kiszámította az év hosszát, összeállította az első ismert csillagkatalógus csillagkatalógus A csillagkatalógus (Commonwe alth English) vagy csillagkatalógus (amerikai angol) egy csillagokat felsoroló csillagászati katalógusA csillagászatban sok csillagra egyszerűen katalógusszámok utalnak. … A legnagyobbat a Gaia űrhajóból állítják össze, és eddig több mint egymilliárd csillaggal rendelkezik. https://en.wikipedia.org › wiki › Star_catalogue
Sztárkatalógus – Wikipédia
és elkészítette a trigonometria korai megfogalmazását.
Mi a Föld precessziója?
Az ilyen mozgást precessziónak nevezik, és a Föld forgástengelyének irányában 25 772 éves időtartamú ciklikus ingadozásból áll. … A precesszió volt a Föld harmadik felfedezett mozgása, a sokkal nyilvánvalóbb napi forgás és éves forradalom után.
Ki fedezi fel a napéjegyenlőségek precesszióját?
Jelen írás ez utóbbi vonatkozással foglalkozik, annak az egyre gyakrabban idézett állításnak az esetében, amely szerint Kidinnu babiloni csillagász volt a napéjegyenlőség precessziójának felfedezője. és hogy ez az esemény 379 b.c., így mintegy két és fél évszázaddal megelőzve Hipparkhoszt.
Ki fedezte fel a Föld tengelyét?
A Föld forgási tengelye lassan inog vagy precesszál az ekliptikai pólus körül. Évente ~50 -t tesz ki, vagyis 1 fokot 72 év alatt. Nicaeai Hipparkhosz fedezte fel (i. e. 150 körül), de a babilóniaiak is ismerték.
Mi történik 72 évente?
A precesszió során a Föld tengelye egy képzeletbeli kúpos felületet rajzol ki a térben és egy kört az égi gömbön. Az égi Északi-sark vagy CNP (vagyis a Föld tengelyének az északi égboltra vetített vetülete) 72 évente körülbelül 1°-ot elmozdul ezen a körön (360x72=26 000).
