Amikor egy gyertya ég, a levegő oxigénje reagál és szén-dioxidot képez Új anyag, a CO2 képződik. Tehát ez egy kémiai változás. Amikor a gyertya megolvad, nem képződik új anyag, és az olvadt viasz ismét megszilárdul, és gyertyává varázsolható, és ez visszafordítható változás.
Mi történik a gyertyával égés közben?
A viasz hidrogénből és szénből készül. Amikor egy gyertya ég, a viaszból származó hidrogén és szén a levegő oxigénjével egyesülve szén-dioxiddá és vízgőzné válik.
Milyen változás következik be a gyertyaégetés során?
A gyertya égésében fizikai és kémiai változások egyaránt bekövetkeznek. Fizikai – A gyertya szilárd viasza először megolvad, és folyékony viaszt képez, amely aztán viaszgőzné alakul. Mindkét változás visszafordítható, így fizikai változásokról van szó. Vegyi anyagok – A viaszgőz ezután megég.
Miért jelent kémiai változást a gyertyaégetés?
A gyertya égése állandó, mert ha egyszer megégett, nem alakítható át gyertyává. A gyertyától eltérő összetételű új termék is készül. Ezért ez kémiai változás.
Ha egy gyertya ég, fizikai és kémiai változások is bekövetkeznek, indokolja ezt az állítást?
Az olvadás és a párologtatás fizikai változások. A viaszgőzök ezután a kanócnál égnek, és kormot és vízgőzt hagynak maguk után, miközben hőt és fényt bocsátanak ki. A viaszgőzök elégetése kémiai változás. Így a viasz fizikai és kémiai változásokon megy keresztül, amikor egy gyertya ég.
Why do candles burn?
