Amikor túlkormányzás történik, az autó hátrafelé forog, miközben áthajt egy kanyarban. Alulkormányzottság akkor fordul elő, ha az első kerekek egyenesen kezdenek ekézni, még akkor is, ha elfordítja a kormányt, és túlkormányzottság akkor fordul elő, amikor az autó hátsó részét halfarkú.
Az elsőkerék-meghajtású autók túl- vagy alulkormányozhatók?
Az alulkormányzottság általában az elsőkerék-hajtású autóknál fordul elő, míg a túlkormányzottság többnyire a hátsókerék-hajtású autóknál fordul elő, de bármelyik hajtási elrendezésben lehetséges.
A túlkormányzottság jó vagy rossz?
A túlkormányzottság izgalmasabb, mint az alulkormányzottság, és a legtöbb izgalmas dologhoz (például a sziklákról való leugráshoz) is jár egy kockázat. A legtöbb „vezetői autó” hajlamos túlkormányozni, amikor a határon a kanyarokban van, és ez a tulajdonság számos járműelrendezésben és vezetési formátumban megtalálható.
Melyik a jobb túlkormányzottság vagy alulkormányzottság?
A legtöbben előnyben részesítik a túlkormányzottságot A sofőrök többsége inkább egy kis túlkormányzottságot részesít előnyben, hogy a kanyarokban gyorsan reagáljon. Egyes sofőrök azonban gyorsabbak lesznek alulkormányzottsággal, mert stabil a hátsó része az autón, és tudják, hogy be tudnak fordulni anélkül, hogy kifordulnának.
Mit neveznek túlkormányzottságnak?
Az alulkormányzottság és a túlkormányzottság a járműdinamikai kifejezések, amelyek a jármű kormányzási érzékenységének leírására szolgálnak. Túlkormányzottság az, ami akkor történik, amikor egy autó a sofőr által parancsolt mennyiségnél többet fordul (kormányoz) Ezzel szemben az alulkormányzottság akkor fordul elő, ha az autó kevesebbet kormányoz, mint amennyit a vezető utasított.
