A
Free-float módszertan egy módszer egy részvény piaci index mögött álló vállalatok piaci kapitalizációjának kiszámítására. Ezzel a módszertannal egy vállalat piaci kapitalizációját úgy számítják ki, hogy a részvény árfolyamát megszorozzák a piacon könnyen elérhető részvények számával.
Hogyan számítja ki a közkézhányados piaci kapitalizációt?
A szabadon hozzáférhető piaci kapitalizáció egy olyan módszer, amellyel az index mögöttes eszközének piaci felső határát kiszámítják, és számításra úgy kerül sor, hogy az árfolyamot megszorozzák a forgalomban lévő részvények számával, és nem veszik figyelembe a promóterek, bennfentesek és a kormány által birtokolt részvények.
Mi a különbség a közkézhányad és a piaci kapitalizáció között?
Szokásos piaci kapitalizáció esetén a számítás magában foglalja a forgalomban lévő részvények teljes számának meghatározását, beleértve az állami és a magántulajdonban lévő részvényeket is. Azonban a szabadon lebegtetett piaci sapka módszerében egy vállalat értékelése csak a nyilvánosan forgalomban lévő részvényekre támaszkodik
Mi a jó szabadon lebegtetett százalék?
Ez a kereskedésre rendelkezésre álló összes részvény százalékos aránya. Minden kereskedőnek megvan a saját preferenciája a lebegő százalékos arányra, de a legtöbb 10 és 25% között.
A remek, közkézhányados piaci sapka?
Mind az NSE, mind a BÉT a free lebegő piaci kapitalizációs módszert használja a Nifty és Sensex benchmark indexek kiszámításához, és súlyozáshoz az indexben szereplő részvényekhez. Tehát egy magasabb közkézhányaddal rendelkező társaságnak nagyobb súlya van az indexeken.
