Az aztékok már a 16. században használtak vaníliát a csokoládé ízesítésére, de a vanillint csak 1858 izolálták, amikor is Nicolas-Theodore Gobley francia biokémikus vaníliakivonatból kristályosította ki.
Mikor és hol fedezték fel a vanillint?
Vanília Dél- és Közép-Amerika, valamint a Karib-térség őshonos; és úgy tűnik, hogy az első emberek, akik megművelték Mexikó keleti partján, a totonacok voltak. Az aztékok vaníliát szereztek, amikor a 15. században meghódították a totonacokat; a spanyolok viszont megkapták, amikor meghódították az aztékokat.
Hol találták először a vanillint?
Magát a vanillint először Nicholas-Theodore Gobley izolálta vaníliahüvelyből 1858-ban (bár úgy gondolta, hogy a képlete C10H 6O2, nem C8H8O 2). A bioszintetikus folyamat a fenilalaninnal kezdődik.
Hogyan találták meg a vanillint?
A vanillint először 1858-ban izolálta viszonylag tiszta anyagként Nicolas-Theodore Gobley, aki vaníliakivonat szárazra párolásával és a kapott szilárd anyagok forró vízből történő átkristályosításával szerezte meg.
Mi a különbség a vanília és a vanillin között?
A vanillin a természetben előforduló kémiai vegyület, amelyet a vanília elsődleges aromája és ízeként ismerünk. És bár a valódi vaníliakivonat vanillinből áll (plusz kisebb vegyületekből, amelyek növelik annak összetettségét), néha csak a vanillinre van szüksége ahhoz, hogy ezt az ismerős ízt felkeltse.
