Hepatopulmonalis szindrómát a tüdőben lévő vérerek kitágulása (kitágulása) és számának növekedése okozza, ami megnehezíti a vörösvértestek megfelelő oxigénfelvételét. Emiatt a tüdő nem képes megfelelő mennyiségű oxigént juttatni a szervezetbe, ami alacsony oxigénszinthez (hipoxémiához) vezet.
Meddig élhet hepatopulmonalis szindrómával?
A hepatopulmonalis szindróma diagnózisa jelentősen rontja a prognózist. Egy megfigyeléses vizsgálat kimutatta, hogy a májtranszplantációra nem jelölt hepatopulmonalis szindrómában szenvedő betegek átlagos túlélése 24 hónap, az 5 éves túlélési arány pedig 23%.
Hogyan tesztelik a hepatopulmonalis szindrómát?
Diagnosztika
- Klinikai tesztelés és feldolgozás.
- Tüdőfunkciós tesztek. …
- Hatperces sétateszt, és ha szükséges, oxigéntitrálás. …
- Májfunkciós vizsgálatok. …
- Artériás vérgáz. …
- Echokardiogram. …
- A 2-D transzthoracalis izgatott sóoldatos kontrasztos echokardiográfia (CE) a választott teszt az IPVD-k azonosítására. …
- A mellkas CT-vizsgálata.
Mi okozza az intrapulmonális tolatást?
A sönt okai közé tartozik: tüdőgyulladás, tüdőödéma, akut légzési distressz szindróma (ARDS), alveoláris összeomlás és pulmonalis arteriovenosus kommunikáció.
Miért okoz a hepatopulmonalis szindróma platypneát?
A HPS-ben szenvedő betegek platypnea-ortodeoxiás szindrómában (POS) szenvednek; vagyis mivel intrapulmonális értágulatok (IPVD) dominálnak a tüdő tövében, az állás rontja a hipoxémiát (ortodeoxia)/dyspnoét (platypnea), a fekvő helyzet pedig javítja az oxigénellátást, mivel a vér eloszlik a vérből. az alapokat a csúcsokhoz.