A BFS-nek nincs ismert oka vagy állandó kezelése , és a tünetek megzavarhatják a mindennapi életet. Vannak olyan életmódbeli változások, amelyek segíthetnek bizonyos embereknél változást elérni. Ha valakinél tartós izomrángások jelentkeznek, a ticnek is meg kell különböztetnie a fasciculatiótól. A felső vagy alsó szemhéj kis rándulásai például nem tic-ek, mert nem érintenek egy egész izmot, inkább néhány izomrost-köteg rándulásai, amelyeket nem lehet elnyomni. https://en.wikipedia.org › wiki › Tic
Tic – Wikipédia
és még nem diagnosztizálták, beszéljenek orvossal.
Elmúlik a jóindulatú Fasciculation szindróma?
Nincs olyan kezelés, amely csökkentené a jóindulatú fasciculatiókat. Maguktól is megoldódhatnak, különösen, ha a kiváltó okot felfedezik és megszüntetik. Vannak, akiknél megkönnyebbültek az idegek ingerlékenységét csökkentő gyógyszerek, például: karbamazepin (Tegretol)
A jóindulatú Fasciculation szindrómát a szorongás okozza?
Háttér: A jóindulatú fasciculatiók gyakoriak az általános populációban, és az egészséges egyének körülbelül 70%-ánál fordulnak elő. Szinte soha nem társulnak súlyos neuromuszkuláris rendellenességgel. Azonban úgy tűnik, hogy szorongást okoznak, különösen az orvosi területen dolgozók körében.
A BFS okozhat gyengeséget?
A BFS tüneteit jellemzően nem kíséri súlyos izomgyengeség, és jellemzően akkor jelentkeznek, amikor az izom nyugalomban van. A BFS-ben szenvedő egyének gyengeséget észlelhetnek, ami egy kimerült végtag érzése, de nem igazi klinikai gyengeség.
Gyakori a jóindulatú Fasciculation szindróma?
Bevezetés: A jóindulatú fasciculatiók gyakoriak. A jóindulatú fasciculatiós szindróma (BFS) kedvező prognózisa ellenére a betegek gyakran aggódnak a tüneteik miatt.
