Khutbah a nyilvános prédikáció elsődleges formális alkalmaként szolgál az iszlám hagyományban Az ilyen prédikációk rendszeresen előfordulnak, amint azt az összes jogi iskola tanítása előírja. Az iszlám hagyomány formálisan a dhuhr (déli) gyülekezeti imánál követhető pénteken.
Mit értesz khutba alatt?
: előírt formájú szószéki beszéd, amelyet pénteken déli imakor felolvasnak a mecsetekben, és amely az uralkodó herceg szuverenitásának elismerését tartalmazza.
Miből áll a khutba?
khutbah, más néven Khutba, arabul Khuṭbah, iszlám nyelven, a prédikáció, különösen egy pénteki istentiszteleten, a két nagy iszlám fesztiválon (ʿīds) szent születésnapokon (mawlid) és rendkívüli alkalmakkor.
Mi a jelentősége a pénteki prédikációnak?
A pénteki prédikáció óriási jelentősége a következő pontokban figyelhető meg: Áldás a mecsetbe való belépéskor a megszólítás előtt: Míg a legtöbb muszlimunk ismeri a fürdést, a tiszta ruhák viselését, használjon miswaak-ot (fogmosás), illatosítást, és azt is, hogy Allah nagy áldásaiban részesüljön a mecset felé tett minden lépésével.
Ki kezdte a khutba-t?
A khutba adásának hagyományát az első kalifa, Abu Bakr, (632-637) vezette be, aki megválasztása után beiktatási beszédében ígéretet tett a kormányzásra a Korán és az iszlám hagyományok szerint. Ezt a gyakorlatot folytatták utódai, az Omajjádok és néhány abbászida kalifa.