Ha egy nyugalmi tárgyra kiegyensúlyozatlan erők hatnak, az objektum elmozdul. A korábban említett két példában a tárgyra ható nettó erő nagyobb nullánál. A kiegyensúlyozatlan erők mozgásváltozást (gyorsulást) idéztek elő, és az erők befogadói - a zongora és a kötél - elmozdultak
Mit eredményeznek mindig a kiegyensúlyozatlan erők?
A kiegyensúlyozatlan erők nem egyenlőek, és mindig egy tárgy mozgásának megváltoztatására késztetik a mozgás sebességét és/vagy irányát Ha két kiegyensúlyozatlan erő hat egymással szemben irányokba, ezek együttes ereje egyenlő a két erő különbségével.
Ha az erők kiegyensúlyozatlanok, akkor keletkeznek?
Ha egy tárgyra ható nettó erő összege nem nulla, az erők kiegyensúlyozatlanok. Csak a kiegyensúlyozatlan erők okozhatnak változást a mozgásban, vagy gyorsulást Ez Newton második mozgástörvényéhez kapcsolódik, amely megmagyarázza, hogy egy tárgyra ható erő gyorsulást idéz elő.
Mi az a három dolog, amit a kiegyensúlyozatlan erők tesznek?
A kiegyensúlyozatlan erők irányváltoztatáshoz, sebességváltozáshoz, vagy irány- és sebességváltozáshoz is vezethetnek.
Melyek a példák a kiegyensúlyozatlan erőkre?
Példák kiegyensúlyozatlan erőkre
- Futballlabdába rúgás.
- A fel-le mozgás libikókában.
- Egy rakéta felszállása.
- Síelés a hegyoldalakon.
- Baseball ütés.
- Kanyarodó jármű.
- Egy tárgy megfulladása.
- Alma a földre esik.
