Az egyháztörténelem összefüggésében, a Római Birodalomban a korai keresztények üldözése és Néró idejétől kezdve úgy alakult, hogy a vértanú az, akit vallásos meggyőződéséért öltek meg, tudván, hogy ez szinte biztosan a közeli halálhoz vezet (bár szándékosan nem akarja a halált).
Miért fontos a mártíromság?
Krisztus halála és feltámadása a kereszténység legfontosabb alapelvének tekinthető, tehát a vértanúság utánozta ezt a szent cselekedetet. Ennek megfelelően bárki, aki mártír lett, azonnali tartózkodást garantált a mennyben. Minden mártírt szentnek tekintettek, és a mártírok maradványait ereklyékként használják a szentélyekben.
Mi a mártíromság jelképe?
Sokan közülük tenyér, vértanúságuk jelképe. Az első keresztény vértanú vagy ősmártír Szent István, akinek megkövezéssel történt halálát az Apostolok Cselekedetei írják le (ApCsel 7:58-60).
Hogyan segítette a vértanúság a kereszténység terjesztését?
A múltban sok keresztény misszionárius lett mártír azáltal, hogy megvédte vallását a kínzásokkal és kivégzéssel szemben. Ahogy elterjedt a halálhírük, közvetve megmutatták hitük erejét, amely felgyújtja mások akaratát a vallás elfogadására.
Miért fontos az üldöztetés a kereszténységben?
A keresztényüldözés tartósan kegyetlen bánásmódra vonatkozik, gyakran vallás vagy meggyőződés miatt. Jézus azt mondta a keresztényeknek, hogy terjesszék a kereszténység hírét, és elismerte, hogy ez veszélybe sodorhatja őket. A 21. században még mindig vannak olyan körülmények, amikor a keresztényeket hitük miatt üldözik.