A hosszabb hullámhosszú fény gyorsabban nyelődik el, mint a rövidebb hullámhosszúságú fény. Emiatt a nagyobb energiájú rövid hullámhosszú fény, mint például a kék, képes mélyebben behatolni.
A rövidebb hullámhosszak jobban áthatóak?
A rövidebb hullámhosszú elektromágneses sugárzás hatol át a leghatékonyabban az anyagokon. A röntgensugarak nagyon rövid hullámhosszúak, így behatolhatnak az emberi test lágy szöveteibe. A gamma-sugarak, amelyek az összes elektromágneses sugárzás közül a legrövidebb hullámhosszal rendelkeznek, még nagyobb áthatolóerővel rendelkeznek.
Miért biztonságosabbak a hosszabb hullámhosszok?
Általánosságban elmondható, hogy minél rövidebb a hullámhossz, annál nagyobb a veszély az élőlényekre. Bár a hosszabb hullámhosszoknak is megvannak a maguk veszélyei, a nagyon rövid hullámhosszak, mint például a röntgen- és gamma-sugárzás, könnyen károsíthatják az élő szöveteket.
Miért hosszabbodnak meg a hullámhosszok?
Egy hullám frekvenciája fordítottan arányos a hullámhosszával. Ez azt jelenti, hogy a magas frekvenciájú hullámok rövid hullámhosszúak, míg az alacsony frekvenciájú hullámok hosszabbak. A fényhullámok nagyon-nagyon rövid hullámhosszúak.
A hosszabb hullámhosszaknak magas a frekvenciája?
Következtetés: a hosszabb hullámhossz alacsonyabb frekvenciát jelent, a rövidebb hullámhossz pedig magasabb frekvenciát jelent!
