A fény elmélete a fény elmélete A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Az optikában a fény korpuszkuláris elmélete, amelyet vitathatatlanul Descartes terjesztett elő 1637-ben, kijelenti, hogy a fény kis diszkrét részecskékből, úgynevezett "testecskékből" (kis részecskékből) áll, amelyek egyenes vonalban haladnak. véges sebességű vonal és lendülettel rendelkeznek. https://en.wikipedia.org › wiki › Corpuscular_theory_of_light
A fény korpuszkuláris elmélete – Wikipédia
részecske lét teljesen eltűnt egészen a 19. század végéig, amikor Albert Einstein újjáélesztette. … Einstein úgy gondolta, hogy a fény egy részecske (foton), a fotonok áramlása pedig hullám Einstein fénykvantumelméletének fő pontja az, hogy a fény energiája összefügg a rezgési frekvenciájával.
Miért részecske a fény?
A fény hullámként és részecskeként is leírható. Különösen két kísérlet tárta fel a fény kettős természetét. Amikor azt gondoljuk, hogy a fény részecskékből áll, ezeket a részecskéket fotonoknak nevezzük. A fotonoknak nincs tömegük, és mindegyikük meghatározott mennyiségű energiát hordoz
Miért hullám a fény?
Fény mint hullám: A fény elektromágneses hullámként írható le (modellezhető). Ebben a modellben a változó elektromos tér változó mágneses teret hoz létre. Ez a változó mágneses mező aztán változó elektromos mezőt hoz létre, és BOOM – van fényed.
A fény egyszerre hullám és részecske?
A kvantummechanika azt mondja nekünk, hogy a fény egyidejűleg is viselkedhet részecskeként és hullámként Azonban még soha nem volt olyan kísérlet, amely a fény mindkét természetét egyidejűleg megörökítette volna.; a legközelebb az, hogy hullámot vagy részecskét látunk, de mindig különböző időpontokban.
Hogy van a hullám és a részecske?
Kísérletek bebizonyították, hogy az atomi részecskék ugyanúgy működnek, mint a hullámok. … Az elektron energiája egypontban rakódik le, mintha részecske lenne. Tehát míg az elektron hullámként terjed a térben, egy ponton úgy kölcsönhatásba lép, mint egy részecske. Ezt hullám-részecske kettősségnek nevezik.
