Az asztereognózisban szenvedő betegek általában nehezen érzékelik a könnyű érintést, a vibrációs érzetet, a propriocepciót, a felületi fájdalmat, a hőmérsékletet, a kétpontos megkülönböztetést, a súlykülönbséget, a textúrát, az anyagot, a kettős egyidejű stimulációt és az alakotAz értékvesztés általában egy kézre korlátozódik.
Hogyan teszteli az asztereognózist?
Az asztereognózist gyakran nem szabványosított módszerekkel vizsgálják. A tipikus neurológiai vizsgálat során az asztereognózist úgy értékelik, hogy megkérjük a pácienst, hogy vizuális bemenet nélkül, érintéssel azonosítson egy tárgyat Az azonosításhoz gyakran használt tárgyak lehetnek érmék, kulcsok, iratkapcsok vagy csavarok.
Mi okozza az asztereognózist?
A stroke és a daganatok gyakori okok. Asztereognózis észlelhető kognitív károsodással járó betegségekben is, mint például az Alzheimer-kór. [5] Beszámoltak róla, hogy a parietális régió traumája, például depressziós törés is ezt okozza.
Mi az asztereognózis?
Az asztereognózis az objektumok képtelensége csupán tapintással azonosítani, a vizuális rendszer bemenetének hiányában. A sztereognózis egy tárgy háromdimenziós formájának („sztereo” – szilárd) megismerésének képessége („gnózis” – tudás) tapintható manipulációval.
Az agy melyik része végez sztereognózist?
Sztereognózistesztek határozzák meg, hogy az agy parietális lebenye ép-e vagy sem. Általában ezek a vizsgálatok azt tartalmazzák, hogy a páciens vizuális jelek nélkül azonosítsa a kezében elhelyezett gyakori tárgyakat (például kulcsokat, fésűket, biztosítótűket).
