Szóval Alfred P. Sloan, a General Motors vezérigazgatója és munkatársai egy radikálisan új ötlettel álltak elő, amely nemcsak az autóipart, hanem az egész gazdaságot megváltoztatná: tervezett elavulás. A GM egyszerűen meggyőzné az ügyfeleket, hogy egy autó egy életben nem elég.
Hol kezdődött a tervezett elavulás?
Bár a „tervezett elavulás” kifejezést csak az 1950-es évekig használták, a stratégia addigra már áthatotta a fogyasztói társadalmakat. Különféle formákban, a finomtól a finomtalanig, a tervezett elavulás napjainkban is nagyon gyakran létezik.
Miért kezdődött a tervezett elavulás?
Eredetileg ez a megközelítés az egyesült államokbeli autógyártók azon politikájához kapcsolódott, hogy minden évben modellt cserélnek, hogy ösztönözzék az új autók vásárlásátBulow (1986) ezt az úgynevezett tervezett elavulást elemezte, a gazdaságtalanul rövid hasznos élettartamú áruk előállítását, így a vásárlóknak ismételten kell vásárolniuk.
Ki szorgalmazta a tervezett elavulás koncepcióját az autóiparban?
Két értékcsökkenési struktúra van, amelyek úgymond az autók „DNS-ébe” vannak kódolva. Ez a két rendszer egyetlen kategóriába tartozik, az úgynevezett Tervezett elavulás. Ezt a Planned Obsolescence kifejezést egy amerikai ipari tervező, Brooks Stevens alkotta meg.
Mi a tervezett elavulás fő célja?
A tervezett elavulás olyan stratégiát ír le, amely szándékosan biztosítja, hogy egy adott termék aktuális verziója egy ismert időn belül elavulttá vagy használhatatlanná váljon Ez a proaktív lépés garantálja, hogy a fogyasztók keressenek helyettesítőket a jövőben, ezzel is erősítve a keresletet.