Clavichord, húros billentyűs hangszer, a középkori monokordból fejlesztették ki. Körülbelül 1400-tól 1800-ig virágzott, és a 20. században újjáéledt. Általában téglalap alakú, tokját és fedelét általában nagyon díszítették, festették és berakták.
Mire használják a klavikordot?
A klavikord egy nyugat-európai vonós, téglalap alakú billentyűs hangszer, amelyet nagyrészt a késő középkorban, a reneszánsz, barokk és klasszikus korszakon keresztül használtak. Történelmileg leginkább gyakorló hangszerként és kompozíciós segédeszközként használták, mivel nem volt elég hangos nagyobb előadásokhoz.
Mikor készült az első klavikord?
A klavikord először a 14. században jelent meg, és a reneszánsz korszakban vált népszerűvé.
Honnan van a klavikord?
A klavikordot a tizennegyedik század elején találták fel. A 16-18. században volt népszerű, de főleg a német nyelvterületeken, Skandináviában és az Ibériai-félszigeten az utóbbi időszakban virágzott; az 1840-es években kiesett a használatból. Az 1890-es évek végén Arnold Dolmetsch újjáélesztette a klavikordépítést.
Melyik volt előbb a klavikord vagy a csembaló?
A clavicimbalum, a klavikord és a csembaló a tizennegyedik században jelentek meg – a klavikord valószínűleg korábban volt A csembaló és a klavikord is gyakoriak voltak egészen a zongora széles körű elterjedéséig. században, amely után népszerűségük csökkent.
