A vasnál nehezebb anyagok létrehozásának egyetlen módja a neutronbefogás nevű eljárás, ahol a neutronok behatolnak egy atommagba atommag A sejtbiológiában a mag (pl. magok; a latin nucleus vagy nuculeus szóból, jelentése mag vagy mag) egy membránhoz kötött organellum, amely eukarióta sejtekben található … A sejtmag tartalmazza a sejt teljes genomját, kivéve a kis mennyiségű mitokondriálist DNS és növényi sejtekben a plasztid DNS. https://en.wikipedia.org › wiki › Cell_nucleus
Sejtmag – Wikipédia
-például egy vasatom, amely elnyeli a neutronokat, új, nehezebb atommagot és ezáltal új elemet hozva létre.
Hogyan alakulnak ki a nehezebb elemek?
A periódusos rendszer egyes nehezebb elemei amikor neutroncsillagpárok kataklizmikusan ütköznek és felrobbannak – mutatták ki a kutatók először. A könnyű elemek, például a hidrogén és a hélium az ősrobbanás során keletkeztek, a vasig terjedő elemek pedig a csillagok magjában való fúzió révén jönnek létre.
Hol képződhetnek a vasnál nehezebb elemek?
A vasnál nehezebb elemek keletkeznek nagy tömegű csillagok szupernóva-robbanásai során Amikor a szupernóva felrobban, az összes keletkezett elem kidobódik az Univerzumba. A Földön található nehéz elemek, például az arany, a korábbi szupernóva-robbanások során kidobott anyagokból származtak.
Hogyan jöttek létre a vasnál nehezebb elemek?
A vasnál nehezebb elemek előállítása az atommagokhoz neutronok hozzáadásával megy végbe … Valójában két különböző csillagkörnyezet létezik, ahol ez a „neutronbefogás” folyamat megtörténhet. Az egyik hely, ahol ez a folyamat végbemegy, a nagyon nagy tömegű csillagok belsejében van, amikor szupernóvaként robbannak fel.
Hol történik a nehezebb elemek képződése?
Nehezebb elemek keletkeznek a csillagok belsejében több neutronbefogó esemény révén. Az univerzum messze legelterjedtebb eleme a hidrogén. A hidrogénatommagok héliummagokká való fúziója a fő folyamat, amely a fiatal csillagokat, például a napot táplálja.
