A sikiminsav ( 3, 4, 5-trihidroxi-1-ciklohexén-1-karbonsav), természetes szerves vegyület, a lignin bioszintézisének fontos köztiterméke. [1], aromás aminosavak (fenilalanin, tirozin és triptofán), valamint a növények és mikroorganizmusok legtöbb alkaloidja [2–4].
Mely intermedier vegyületek képződnek a sikiminsav folyamatában?
A sikiminsav útvonal aminosavakat biztosít, például fenilalanint és tirozint, amelyeket fehérjeszintézishez használnak, és egyben szubsztrátként is szolgálnak a másodlagos metabolitok bioszintézisében, mint például a fenolsavak (Ali, Singh, Shohael, Hahn és Paek, 2006).
Melyik vegyület prekurzora a sikiminsav szintézisében?
A fenilalanin és a tirozin a fenilpropanoidok bioszintézisében használt prekurzorok. A fenilpropanoidokat ezután flavonoidok, kumarinok, tanninok és lignin előállítására használják fel. Az első érintett enzim a fenilalanin ammónia-liáz (PAL), amely az L-fenilalanint transz-fahéjsavvá és ammóniává alakítja.
Melyik a shikiminsav-útvonal végterméke?
A kulcsfontosságú elágazási pont vegyület a korizmussav, a shikimate útvonal végterméke. Ebben a fejezetben a shikimát útvonalat, valamint azokat a tényezőket ismertetjük, amelyek a fenolos vegyületek szintézisét indukálják a növényekben.
A shikiminsav elsődleges vagy másodlagos metabolit?
A mikroorganizmusokban és növényekben mindenütt jelenlévő sikiminsav út prekurzorokat biztosít az elsődleges metabolitok, például az aromás aminosavak és a folsav bioszintéziséhez.
