Folyadékok esetében a τ nyírófeszültség a dγ/dt alakváltozási sebesség függvénye. … A nyírófeszültség és az alakváltozási sebesség közötti összefüggés alakja a folyadéktól függ, és a legtöbb közeg betartja Newton viszkozitási törvényét, amely szerint a nyírófeszültség arányos az alakváltozási sebességgel: τ=µ dγ dt.
Támogathatja a folyadék a nyírófeszültséget?
Mivel folyadékok nem képesek elviselni a nyírófeszültséget, ebből nem következik, hogy ilyen feszültségek ne léteznének a folyadékokban. A valódi folyadékok áramlása során a nyírófeszültségek fontos szerepet töltenek be, amelyek előrejelzése a mérnöki munka elengedhetetlen része.
Mi a nyíróerő folyadékban?
A nyírási sebesség az a sebesség, amellyel a folyadékot nyírják vagy „megmunkálják” az áramlás során. Technikai értelemben az a sebesség, amellyel a folyékony rétegek vagy rétegek elhaladnak egymás mellett. A nyírási sebességet az áramlás geometriája és sebessége egyaránt meghatározza.
Mi történik a folyadékokkal nyíróerő alkalmazásakor?
A nyírófeszültséget leggyakrabban szilárd anyagokra alkalmazzák. A szilárd test felületére tangenciálisan ható nyíróerők deformációt okoznak. Az alakváltozásnak ellenálló szilárd anyagokkal ellentétben a folyadékok nem rendelkeznek ezzel a képességgel, és az erő hatására áramlanak.
Mi a nyírófeszültség képlete?
A nyírófeszültség képlete: tau=F / A, ahol 'F' az elemre kifejtett erő, és 'A' a keresztmetszeti területe tag.