A Doryphoros ( görög Δορυφόρος Klasszikus görög görög kiejtés: [dorypʰóros], "lándzsahordozó"; latinul Doryphorusként) a Polykleitosok egyik legismertebb alkotása. Klasszikus ókor, szilárd felépítésű, izmos, álló harcost ábrázol, eredetileg bal vállán egyensúlyozva lándzsát.
Milyen korszak az a Doryphoros?
Polykleitos, Doryphoros (lándzsatartó), klasszikus korszak, római márványmásolat egy görög bronz eredeti után Kr. e. i.e. 450-440 (Museo Archaeologico Nazionale, Nápoly).
Mi volt a Doryphoros célja?
A Doryphoros az emberi forma ábrázolásának új megközelítését jellemzi a görög művészet magas klasszikus korszakábanA művészek egyre nagyobb hangsúlyt fektettek az ideális férfira, akit hősies meztelenségben ábrázoltak fiatal, sportos, természetes izomzatú és pózú testtel.
Miért nevezték Doryphorost kánonnak?
Polyclitus két legnagyobb szobra a Diadumenus (i.e. 430; „Filére kötő ember”) és a Doryphoros (i.e. 450–440; „Lándzsavivő”) volt, ez utóbbi alkotást Kánonként ismerik. görögül: Kanon) mert ez volt az ő könyvének ilyen nevű illusztrációja.
Mi történt az eredeti Doryphosszal?
Az eredeti bronzból készült körülbelül ie 440-ben, de mára elveszett (egy ismert görög művész által készített többi bronzszoborral együtt). Sem az eredeti szobrot, sem a traktátust még nem találták meg; széles körben úgy tartják, hogy nem az ókorból maradtak fenn.
